Nyirokérrendszerünk felépítése és működése

A mellműtött nő számára olyan fontos nyirokérrendszer működéséről még sok orvosnak is csak rendkívül felületes tudása van

Egy mellműtött nő elemi érdeke, hogy ezt a különleges szervet és működését megismerje, figyelni tudja a jeleit, és ha szükséges, megfelelő szakemberhez forduljon. Ez a Földi-féle nyirokterápia első része.

A nyirokérrendszer szervezetünk csatorna-rendszere. Ez röviden annyit jelent, hogy testünk különböző szöveteiben – izom, bőr, zsír, különféle szerveink – összegyűlt, a véráramból kilépő vizet és a víz által szállított elemeket, más néven szövetközi folyadékot szállítja vissza a véráramba.

A nyirokérrendszer a szervezetünkön belül felületesen – közvetlen a bőr alatti zsírrétegben -, és mélyen – izomzatban, szerveink között – található. A felületes nyirokérrendszer a bőr, és a bőr alatti réteg szövetközti folyadékát, míg a mély az izmaink, ízületeink, szalagjaink és szerveink szövetközti folyadékát gyűjti össze.

Nyirokereinket nagyjából vérereinkhez, vénáinkhoz, más néven visszereinkhez hasonlíthatjuk, ám attól három fontos pontban különböznek:

• míg vérkeringésünk egy körforgalomhoz hasonlít, addig nyirokérrendszerünk egyirányú út, egyszerűen szólva zsákutca! Tehát szöveteink felől a szívbe szállítja vissza a vérből kilépett folyadékot
• míg vérkeringésünk mozgatója a szívünk, addig a nyirokérrendszernek nincs ehhez hasonló külön pumpája, hanem az erek, ízületeink, izmaink stb. saját pumpamechanizmusa az, ami a folyadéktovábbítást biztosítja
• míg vérkeringésünk megszakításoktól mentes, addig a nyirokrendszer egyirányú útját a nyirokcsomók szakaszonként megszakítják, és szűrőállomásként funkcionálnak

Nyirokérrendszerünk apró, hüvelykujj-formájú kis erekkel kezdődnek a szöveteinkben, és ezek sűrű hálóként borítják be szervezetünket. Ezt un billentyű nélküli „nyirokkapilláris-hálónak” is hívjuk. Ebbe áramlik a sejtjeink között lévő szövetközti folyadék, amit mostantól nyirokfolyadéknak nevezzük (a nyirok: víz, fehérje, zsírsejtek, és elhalt sejtek egyvelege).

Innen a nyirokereink önálló pumpáló mechanizmusa stb. hatására áramlik a nyirokfolyadék tovább az egyre nagyobb nyirokerekbe, majd nyiroktörzsekbe, a két fő nyiroktörzs pedig legvégül a bal és a jobb vénaszögletbe csatlakozik, ami a jobb szívfélbe torkollik. Itt az egyirányú út, a zsákutca véget ér. Az ereinkből, a vérből kilépett folyadék visszakerült az eredeti helyére.

Erre a folyadékáramlásra azért van szükség, mert szöveteinknek tápanyagra van szüksége ahhoz, hogy létezni tudjunk. A tápanyag, mint tudjuk, a gyomrunkból komplikált kémiai folyamatok után a vérbe kerül, és érrendszerünkön keresztül a legkisebb erekig, kapillárisokig eljutva, az érfalon átpréselődve jut el sejtjeinkhez, szöveteinkhez. A vérből kikerülve ezeknek a tápanyagelemeknek a fehérjék és a vér lesz a szállítóeszközük. fontos, hogy ezek a fehérjék és a víz visszakerüljön a vérbe. A fehérjék olyan nagyságú elemek, amik bár ki tudnak jutni a kapillárisok falain, de vissza már alig, így ezeket a nyirokrendszerünk szállítja vissza vérbe. A víz 90%-a a vénákon/visszereken keresztül vissza tud jutni a vér keringésbe, de a maradék 10%-ot nyirokérrendszerünknek kell visszajuttatni hogy a körforgalom újra elindulhasson. Ha bármilyen okból ez az egyirányú út nem működik megfelelően, és a fehérjék nem jutnak vissza, akkor lerakodnak a szövetek között és egymással szoros kapcsolatot, un fibrotikus szövetet alakítanak ki, aminek eredményeként a megduzzad, keménnyé válik a végtag.

Testünk a nyirokérrendszer szemszögéből hat territóriumra, hat területre van felosztva. Minden territóriumban található egy nyirokcsomó központ. Például bal mellünk, bal karunk, valamint hátunk bal felső része tartozik egy territóriumba, és itt a nyirokcsomóközpont a bal hónaljban van. Ez azt jelenti, hogy az adott területből minden szövetközti folyadék először a territórium központi nyirokcsomóihoz folyik, majd innen egy nyiroktörzsön át a szív irányába továbbítódik. A hat territórium határvonalai valóságos vízválasztónak felelnek meg, amin keresztül a nyirokerekben lévő folyadék önmagától nem folyik át a szomszédos territóriumba.

Az emberi szervezetben összesen kb 600-700 db nyirokcsomó van, aminek összsúlya 100 gr. Ennek nagy része a hasüregben található, ill. a nyak és fej körüli részen. Egy nyirokcsomó kb 2-30mm nagyságú, bab vagy vese formájú, járatokkal teli csomócska. A nyirokcsomók mint szűrőállomások működnek testünkben: idegen testek, kórokozók, rákos sejtek, anyagcsere-melléktermékek, stb . kiválasztói. Ezért egy tapinthatóan megnagyobbodott nyirokcsomóról minden esetben értesíteni kell kezelőorvosunkat.

Minden egészséges szervezetben termelődik szövetközti folyadék. Minden egészséges nyirokérrendszer rendelkezik egy adott kapacitással, ami meghatározza, hogy egy adott időn belül mennyi folyadékot képes elszállítani. Ez a kapacitás egészséges esetben mindig jóval magasabb, mint a termelődő folyadék mennyisége. Így ödéma, vagyis folyadék-felszaporodás sehol nem észlelhető az egészséges szervezetben.

Hogy milyen okai lehetnek az ödéma kialakulásának, és mindezt hogyan kezelhetjük eredményesen, és Ön mit tehet az eredményes kezelése elősegítése érdekében, elolvashatja a folytatásban.

a bejegyzés Krizsán-Bagáry Tünde Nemzetközileg elismert nyirokterápiás szaktanár, Földi féle komplex fizikális ödématerapeuta és gyógytornász Amoenalife magazinban megjelent írásának szerkesztett változata